Nagyadó, kisadó

Közeledik az évvége, a januártól induló új, a kisvállalkozóknak kitalált adózási rendek választásának lehetősége. Aki kevés költséggel dolgozik és belefér az évi nettó 6 milliós árbevételi keretbe, egy percig se törje a fejét, övé ugyanis a főnyeremény, ha akár bt./kkt. tagként, akár egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adózására jelentkezik. Megjelent: Heti Válasz Online, 2012. november 13.

A költségvetési tételek sorozatos zárolása idején valóságos csoda, hogy 2013. január elsejétől egy főállású kisadózó akár az ideinél – húszezer híján – másfél millió forinttal kevesebb közteherrel is megúszhatja az egész évet (lásd a mellékelt táblázatokat). És akkor nem beszéltünk még az ebben a kategóriában havi átlag 5-10 ezer forintos könyvelői díj megspórolásáról, ami a vállalkozók számára fő mumust jelentő, kötelezően elektronikus úton és havonta, valamint az év végén benyújtandó bevallások kötelmének elengedéséből következik. A kisadózónak ugyanis – a továbbra is kötelező nyugta-, illetve számlaadáson túl – elég akár egy kockás füzetbe sorszámozva és idősorrendben tételesen feljegyezni a bevételeinek összegét, a kibocsátott számlák, nyugták sorszámát, hogy majd a következő év február 25-ig a NAV erre a célra rendszeresített nyomtatványán az éves bevételének nagyságáról szóló szimpla nyilatkozattal teljesítse bevallási kötelmét, amihez pedig könyvelő nyilvánvalóan nem szükségeltetik.

Mindezért cserébe a főállású kisadózó havi ötvenezer, a nem főállású (pl. nyugdíjas, legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező) pedig havi huszonötezer forint lerovásával tudja le a helyi iparűzési adó (hipa) kivételével valamennyi közterhét. Ez utóbbit is elintézheti egyszerűen, ugyanis évi 8 millió forintos nettó árbevételig már eddig is lehetőség volt a hipa bevallásának, kiszámításának egyszerűsített módjára: az adó megállapításának alapjául bevételének 80 százalékát is választhatja egyfajta átalányként, miként a mintául bemutatott táblázaton azt magunk is tettük.

A nyilvánvalóan rendkívül kedvezményes adózás választásának lehetőségét a törvényhozó egyfajta jutalomként kezeli, ezért bizonyos, ilyen mértékű kedvezményre méltatlannak gondolt tevékenységet végzőket, mint például a biztosítási ügynököket, a brókereket, a saját tulajdonú ingatlant bérbeadókat ki is zárta belőle. Eleve nem választhatják azok sem, akiknek a NAV két éven belül felfüggesztette, vagy törölte az adószámát, de azonnal kirekeszti magát ebből az adózási rendszerből az is, aki már bejelentkezés után jár így, továbbá akire számla- vagy nyugtaadás, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt mulasztási, netán jövedéki bírságot szabnak ki.

Hogy azért a kisadózók, illetve vállalkozó partnereik élete se legyen fenékig tejfel, elsősorban a rejtett foglalkoztatás lehetőségének kiszűrése okán, amennyiben a kisadózónak egy ugyanazon vállalkozástól évi egymillió forint feletti bevétele származna, úgy e tényt az év végén mindketten kötelesek a NAV felé jelenteni. Mégpedig azzal a következménnyel, hogy ellenkező bizonyításig az adóhatóság, törvényi felhatalmazás alapján, minden ilyen esetben leplezett munkaviszony létrejöttét feltételezi. Tanulva a korábbi hasonló eseteknél beálló jogbizonytalanságból, a törvényhozó pontosan meghatározott feltételek megléte esetén ejti a rosszhiszemű eljárás gyanúját.

Így nem számít rejtett foglalkoztatásnak, ha a gyanúba fogott kisadózó a következő hat feltételből legalább kettő meglétét bizonyítani tudja:

a) a kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezte, vagy végezhette;
b) éves bevételének legalább a felét nem ugyanattól a vállalkozástól szerezte;
c) a megrendelő vállalkozó nem adhatott neki utasítást a tevékenység végzésének módjára;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő vállalkozás bocsátotta rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

Bár nem kötelező, de az egyszerű adminisztráció kedvéért ajánlatos minden kisadózónak a január elsejétől évi hatmillió forintra emelt bevételi határú alanyi adómentességet is választani, amelyre a jövő évet illetően még idén kell sort kerítenie. Ugyanígy aki január elsején már a kisadózóvá kíván válni, annak december 1. és 31. között kell arról a NAV-nál erre célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tenni. A törvényhozó külön kegye, hogy – például az eva választásának szabályaival ellentétben – év közben, sőt akár induló vállalkozás esetében is választható ez az adózási forma. És ha már szóba került az eva: azok, akik jövő évtől az idei evázás helyett a kisadózást választanák, el ne felejtsenek ehhez előbb december 20-ig az eva hatálya alól kijelentkezni!
Társasági adó (Tao) Számítás Közterhek főállásban Nem főállásban
Nettó bevétel 6 000 000

Bruttó bér 1 296 000
Levont járulék, szja. 227 000
Szoc.hj.+Szakkhj. 369 000 369 000
Iparűzési adó (HIPA) 96 000 96 000 96 000
Tao. Alap 4239 000 5904 000
Tao 424 000
424 000
590 000
Osztalék alap 3 815 000 3815 000
5 314 000
Eü. hozzájár. 352 800 450 000
Szja. 610 000 850 240
Összes közteher 2 078 800 1 986 240

Tételes kisadózók közterhei
Megnevezés Főállású Nem főállású
Tételes adó 600 000 300 000
HIPA 96 000 96 000

Összesen 696 000 396 000

Egyszerűsített váll.adó (EVA) Számítás Közterhek főállásban
Bruttó bevétel 7 620 000

Nettó bevétel 6 000 000

Bruttó bér 1 296 000

Levont járulék, szja. 227 000
Szoc.hj.+Szakkhj. 369 000
369 000
Iparűzési adó (HIPA) 76 200
76 200
EVA alap 7 620 00

EVA 2 819 000
2 819 000

Összes közteher 3 491 200
Közteher áfa nélkül számolva 1 871 200