Az eredeti - amúgy kérdéses módszerrel megállapított - adóhiány négyszeresének inkasszálásával küldi padlóra a NAV a gazdasági körülmények miatt amúgy is bajban lévő, eddig négyszáz embernek munkát adó húsipari vállalatot. Megjelent: Heti Válasz Online, 2012. szeptember 9.

A jelek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) az EU bíróságáról mind sűrűbben érkező elmarasztaló ítéletekre fittyet hányó, semmire nem néző durvulás jelenti „az ellenőrzés, adóbeszedés hatékonyságának növelését". Azt, amely révén jövőre az ideinél százhatvankét milliárd forinttal többet terveznek beszedni csupán a munkájuk idézett szempontok szerinti javításával.

A konkrétumokat persze csak találgathatjuk, de az ellenőrzés idén is alkalmazott módszereinek következetes kiterjesztése nyomán könnyen érheti meglepetés jövőre akár az egyszerű, hétköznapi polgárt is. Mondjuk egy, a korábban az adóhivatal sikertörténetének számító, mára mégis elsorvasztott vagyonosodási vizsgálat alkalmával. A képlet pedig egyszerű, akár egy faék: ön négy évvel ezelőtt eladott egy lakást mondjuk 20 millióért, amit két évvel korábban vett áfás számla ellenében 22 millióért. Az ingatlanpiaci válság miatt tehát bukott, nem hogy nyert volna az ügyleten, vagyis jövedelme, ami után adóznia kéne, nem keletkezett.

Mondja ön, de jön a NAV és kideríti, hogy az ön eladója mindenféle szabályszegéseket követett el, nem voltak bejelentett munkásai, az alvállalkozói felszívódtak, ráadásul az önnek kiállított számla áfáját sem fizette be. Emiatt a mostanában szokásba vett vizsgálati módszerük logikája mentén haladva gazdasági esemény sem történhetett, aminek következtében az eladó nem építhette fel az ön lakását, ezért aztán a róla kiállított számla is fiktív, azaz nem elszámolható.

Következtetés: miután ön ezek szerint a vásárlásról szabályos számlát felmutatni nem tud, a teljes bevétel, azaz a húszmillió forint az ön jövedelme, amelyet viszont elmulasztott bevallani és befizetni, annak minden káros következményét magára vonva. Ezek pedig: helyből az általuk így megállapított adó ötven százalékára rúgó adóbírság, az eredeti esedékességtől mostanáig (négy évre) kiszámolt, a mindenkori jegybanki alapkamat dupláját kitevő késedelmi kamat. Hozzávetőleges pontosságú fejszámolással, az időközi adókulcsváltozásokat átlagolva jó, ha megússza a dolgot tízmillióból. És persze büntetőfeljelentés nélkül...

Nem úgy az idézett húsipari vállalat és annak vezetői, akik az EU-s sertésimport során a NAV által fiktívnek mondott magyarországi közvetítők számlájából vonták le az áfát. És itt következett a legdurvább, jogállaminak egyáltalán nem nevezhető fordulat, a NAV a költségvetés tényleges kárát jelentő X összeg dupláját állapította meg hiányként: egyszer, amiért a „fiktív" számla nyomán a vevő levonta, másodszor pedig a hivatal által ily módon importőrré előléptetve a behozatal után még egyszer...

Történik mindez olyan, a magyarországi adóhatósági gyakorlatot világosan és sorozatosan elítélő európai bírósági ítéletek nyomán, amelyek summája a következőképpen hangzik. A számla befogadójától nem tagadható meg az adólevonási jog csupán azért, mert nem ellenőrizte a kibocsátó működésének szabályszerűségét, kivéve természetesen azt az esetet, ha tudott és tehetett volna a szabálytalanság ellen, méghozzá bizonyíthatóan! És ez utóbbi, vagyis a bizonyítás az, amivel derék adóellenőreink mostanában nem látszanak bíbelődni, pedig az EU bíróság egyik ítélete világosan kimondta, hogy a normális gazdasági kapcsolatok viteléhez elengedhetetlenül szükséges jogszerű körülmények biztosítása, vagyis a hatékony ellenőrzés az adóhatóság és egyáltalán nem az adózók feladata...