Becslések szerint évente 120 milliárd adót csalnak el a sertéságazat trükközői, a kormányzat mégis meghátrált az egyetlen reális megoldás, a fordított áfa bevezetése elől. Megjelent: Heti Válasz Online, 2012. augusztus 19.

Már az is érthetetlen volt, hogy az élőállat- (főleg sertés-) és tőkehús forgalmazók hogy a csudába maradhattak ki az idén július 1-jén a hazai mezőgazdaság adócsalással legjobban fertőzött másik ága, a gabona termékpálya résztvevőinél bevezetett fordított áfázásból. Az adószakmában terjedő hírek szerint ezt maguk az ágazat hangadói harcolták ki, akik pedig nehéz helyzetükért lényegében egyedül az áfát okolják elejétől fogva. A 27%-ost, ami helyett ők inkább az 5%-ost szeretnék bevezetni azzal az ürüggyel, hogy annyiért már nem érné meg az áfacsalóknak.

És lássunk csodát - sok lúd disznót győz ugyan, na de, hogy sok disznótartó mire képes? - alig néhány nap alatt még a nyilvános arcvesztésre is rá tudták kényszeríteni az agrárkormányzatot, és visszavonatták államtitkárával a helyzet megnyugtató rendezésére reálisan egyedül számba jöhető rendszer, a fordított áfa bevezetésére tett javaslatát.

Azét a rendszerét, amelynek hatásáról a legutóbbi hazai példa, a gabona termékpályán történt bevezetése is ékes bizonyítékkal szolgál, miszerint már egyetlen hónap alatt is a korábbi felére szűkült a visszaélések száma! Pedig ha valakinek, a húságazat - legális - résztvevőinek lenne az első számú érdeke, hogy az efféle termékek negyven százaléknál is nagyobb arányú illegális, vagyis főként az áfát megfizetni elmulasztó forgalma megszűnjön. Az áfa híján akár 27%-al alacsonyabb árakkal dolgozó feketegazdaság hatása a legális ágazatban is lenyomja az árakat, és tetszik, nem tetszik, csalásra, de legalábbis szemhunyásra kényszeríti annak résztvevőit.

Élő példa az utóbbira az egyik milliárdos forgalmú vágóhíd minapi esete, amely megfelelő belföldi élőállat-kínálat híján importra kényszerül, ám a portékához a számára előírt magas biztonsági feltételekkel csakis közvetítők útján juthat hozzá. A cégeiket sűrűn váltogató és egyáltalán nem „adóangyal típusú" közvetőkön keresztül, amint az a vágóhídnál, az azt súlyosan elmarasztaló legutóbbi NAV vizsgálatból kiderült. Az említett közvetítők ugyanis időben és nyomtalanul felszívódtak az adó megfizetése nélkül, hogy bűnük csőddel fenyegető következményeit vevőjük nyakában hagyják.

És akkor jön a Magyar Sertéstartók Szövetségének a jelek szerint ellenállhatatlan lobbierejű tiltakozása, miszerint az építőiparban, a hulladékkereskedelemben és a gabona termékpályán a feketegazdaságot rövid úton padlóra küldő fordított áfa rendszer az utolsó tőrdöfés lenne a sertéságazatnak. Indokaikat nézve, hallgatva, felmerül a gyanú, hogy itt valójában az éves szinten 120 milliárd forintra becsült áfacsalás összegét siratják egyesek, még ha nem is közvetlenül részesedve annak áldásából.

A Szövetség elnöke szerint ugyanis végzetes likviditásromlást okozna nekik, hogy az értékesítés nettó, a keveréktakarmányok, gyógyszerek, egyéb segédanyagok vásárlása viszont bruttó áron történne. Elismeri ugyan, hogy az ilyen beszerzések áfája visszajár nekik, ám csak 75 nap múlva, állítja. Nos, az áfatörvény vonatkozó paragrafusa szerint a 75 napos határidő csupán a ki nem egyenlített - vagyis a meg sem fizetett! - adóra vonatkozik, egyébként 30, illetve 45 nap a kiutalás határideje. Amelyek ugyebár alig különböznek az üzleti életben egyébként is szokásban lévő fizetési időpontoktól. Ha valamilyen csoda folytán a húságazatban, szemben például az építőiparban tapasztaltakkal, likviditásjavulás helyett, mégis valóban annak romlása következne a fordított áfa bevezetése okán, úgy az illetékeseknek tessék inkább talán a keveréktakarmányokra is kiterjeszteni a rendszert, mintsem hagyni a közt évi 120 milliárdos adócsalással megkárosítókat zavartalanul garázdálkodni! Még ha az érintett ágazat egyes képviselői a saját érdekeikkel ellentétesnek ítélik is azt!