Amíg 2008-ban a magánszemélyek jövedelmei, ha csak 2,2 százalékkal, de még növekedtek is az előző évihez képest, a társasvállalkozások nyeresége összességében katasztrofális zuhanást mutatott. Elkészült az APEH a tavalyi jövedelemadó-bevallások feldolgozásával.
Megjelent a HVG-ben 2009.09.04-én.
Gazdasági világválság ide, pénzügyi világválság oda, néhány honfitársunknak biztosan nem lehet oka panaszra a tavalyi évet illetően. Annak a magánszemélynek, aki az előző évi csúcsjövedelem duplájánál is több, 5,7 milliárd forint árfolyamnyereségre tett szert semmiképpen, de a 3,4 milliárd forintnyi „bérből és fizetésből” szerzett bevétel tulajdonosa is pont a duplájához jutott hozzá az előző évi ilyen rekordnak.
A magánszemélyek a 2008-ra bevallott 9.110 milliárdos éves jövedelmeik után összesen 1.749,9 milliárd forinttal ígérték személyi jövedelemadójukkal a költségvetést gazdagítani, mégpedig erősen eltérő területi eloszlás szerint: a teljes summa 42%-át a budapestiek és a Pest megyeiek állják, míg e téren az Észak-Alföldi Régió a sereghajtó. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kimutatása szerint különben csökkent mind a munkáltatói, mind az önbevallók száma, hála a 2008-ban bevezetett egyszerűsített személyi jövedelemadó adóbevallás intézményének, amikor is lényegében hivatalból készítették el az arra jelentkező, közel háromszázezer magánszemély adóbevallását. Adóterhet nem viselő járandóság címén az előző évinél 2%-al több nyugdíjas és 7 ezerrel számosabb külföldön is jövedelmet szerző vallott be összesen 101 milliárd forint bevételt. (Az ilyen címen szerzett összegek önmagukban ugyan mentesek az adó alól, azonban az egyéb jövedelmekhez kötelezően hozzászámítva azokat a magasabb sáv felé tolják). Az adójóváírás felső sávhatárának emelése nyomán közel 28 milliárd forinttal nőtt, míg a lakáscélú hitel adókedvezményének megszüntetésével valamivel több, mint 6 milliárd forinttal csökkent az ilyen jogcímeken igénybe vett adókedvezmény. Jóllehet 1.098 ezren, az összevont jövedelemről beszámolók negyede vallott minimálbérnyi, vagy annál kevesebb éves összeget, az APEH kimutatása szerint egyéb bevétel, például nyugdíj híján valójában csak 345 ezren rendelkeztek ekkora keresettel. Magánszemélyek különadója címen 301 ezren fizettek be összesen 27 milliárd forintot. Az APEH elemzése szerint nem függetlenül a még 2007-ben bevezetett árbevétel arányos vállalkozói jövedelem minimum szabályától tavaly harmadával csökkent a veszteséget jelentő, és hozzávetőleg ugyanennyivel nőtt a nyereségről beszámoló egyéni vállalkozók száma.
Jóllehet, a társas vállalkozások 89 százaléka tartozik a mikro vállalkozások kategóriájába, tavaly az összes cég árbevételének 58 százalékát továbbra is a nagyvállalkozások számolták el. Az előző évinél 39 százalékkal nagyobb, a gazdálkodás közvetlen hatékonyságát jelző üzemi eredményt alaposan lerontották a vállalkozások pénzügyi műveleteinek a 2007-es ilyen eredményéhez mért katasztrófális, 2.700 milliárdos romlást jelző mutatói. Nem javítottak a helyzeten a rendkívüli bevételek és ráfordítások (pl. a kapott és adott támogatások, apportok) úgyszintén jókora, az előző évinél összességében 659 milliárddal rosszabb eredményt mutató egyenlegei. Így esett, hogy a társas vállalkozások 2008-ban a 2007-es együttes adózás előtti eredmény felénél alig valamivel többet értek el. A csökkenés különben a pénzügyi ágazatoknál mindössze 13 százalékos volt, szemben a többiek 57 százalékával. Ebben a szférában is feltűnő eredménnyel járt az egyéni vállalkozónál már említett, árbevétel arányos jövedelem minimum intézménye, tudniillik a bevallások egyharmadában eszerint számolták ki az adóalapot, nem kevéssel, vagy 700 milliárd forinttal növelve azt. Hogy a könyveik szerint veszteséges vállalkozások helyzete a valóságban mégsem lehet annyira rossz, azt talán az jelzi, hogy az adófizetés alóli felmentéssel járó, ám nagy valószínűséggel adóellenőrzést is maga után vonó nyilatkozat megtételét a negatív eredményt kimutató vállalkozásoknak mindössze 1 százaléka nyújtott be.